A sivatag lemenő fényében egy elszabadult teve árnya tűnt fel a homokdűnék mögül. Láthatóan az állat is elcsigázott volt, de még inkább a hátára borult arab ruhás nő, aki a teve takaróját igyekezett az arcára húzni, de már túl késő, hiszen a bőrét hólyagosra égette a nap. Az égési nyomok sem rejtik el a származását, sebek alatti hófehér bőre egyértelműen nem arab nőre utal. Az asszony felegyenesedett, végigfuttatta ujjait a hólyagokon.
– Ez legalább másodfokú égési sérülés – súgja maga elé. – Istenem, mennyi gyereknek próbáltam enyhíteni a fájdalmán, de most magamon sem tudok segíteni. Hogy kerülhettem ilyen helyzetbe? Minden ott kezdődött a repülőtéren… És most itt fogok meghalni – hanyatlott vissza teve hátára. Az állat monoton léptekkel haladt előre, arra, amerre életet, vizet sejtett.
Folytatás hamarosan