Nyomunkban az ördög
Kalandos utazás Jementől a Seychelle-szigetekig
Rub' Al Khali sivatag
A sivatagi naplementében egy magányos teve hosszú árnya tűnt fel a homokdűnék mögül. Láthatóan az állat is elcsigázott volt, de még inkább a hátára borult arab ruhás nő, aki a teve takaróját igyekezett az arcára húzni, de már túl későn, hiszen a bőrét hólyagosra égette a nap. És még ezek sem rejtették el származását, sebei alól halványan kilátszott eredeti bőrszíne, ami egyértelműen nem arab nőre utalt.
Jemen
A saanai repülőtér előcsarnokában a zakóban és szoknyára hasonlító öltözékben várakozó férfiak közül kimagaslott a napbarnított, hatalmas termetű férfi, aki, amint meglátta az ikerpárt, öles léptekkel indult feléjük. Erőteljes mély hangja beledörrent a váróterem halk morajába.
Rub' Al Khali sivatag
Fadi még napkelte és a hajnali ima előtt kilopózott a táborból, nem akarta, hogy az apja a többiek előtt is gyávának nevezze. A sötétség leple alatt alaposan megdézsmálta a törzs készletét, így a Hummert felszerelte több napi élelemmel, vízzel és megtöltött fegyverekkel, némi aranyról és készpénzről sem feledkezett el.
Salalah-Omán
– Ő az én menyasszonyom! – dühödt arccal lépett közelebb, erre kapta elő Áron a jambijját, amit Fadi is követett, aki gyorsan vissza is tette, csak a kezét tartotta a fegyverén. Mindketten támadóállásban figyelték a másik mozdulatát, mint két verekedésre készülő kakas. – Kul khara! – üvöltötte Áron, majd a nyomaték kedvéért magyarul is megismételte – Egyél szart, te kis köcsög! – de az arab nem hátrált.
Rub' Al Khali sivatag
Áron a pattogó tűz mellett kovász nélküli kenyeret készített, miután egy jó nagy követ a tűz közepére helyezett, pontosan így látta a beduinoknál. Annyiszor figyelte hogyan csinálják. Olyan könnyűnek tűnt – törölte meg a disdasha vállán izzadó homlokát.
– Mi ez, csiriz? – vette szemügyre Ádám a masszát.
– Ez egy hagyományos beduin kenyér, mindjárt megsütöm azon a kövön, ha elkaparod a parazsat róla.
Ádám megvakarta a fejét, de egy fadarabbal letisztogatta a sütőlapnak kinevezett lapos követ.
Zanzibár
– Mi van ott a farakás mögött? Valami állat? Nesztelen léptekkel közelítette meg a tűzifa halmot és kíváncsian lesett ki mögüle. – Ez egy autó. Nem mondta nagypapa, hogy időközben autót vettek – járta körbe a járgányt. – Ez nem lehetett olcsó – lesett be az ablakán. Ebben a pillanatban elkapta valami a karját. Sikítani sem volt ideje, mert egy férfikéz tapadt a szájára és máris belökte a csomagtartóba.
Seychelle szigetek
Az asztalon üvegtálkában hibiszkusz virágok ringatóztak. A hatalmas üvegfalon keresztül a látvány éppen olyan volt, mint egy Baunty-reklám. Pálmafák, a fehér homok és a türkizkék óceán megbabonázta a magyar tájhoz szokott szemet.
